Indexek növényekhez és talajhoz

A GeoPard kiszámítja a vegetációs, nedvességi, klorofill-, talajfényességi és egyéb indexeket.

Minden talaj- és növényzeti index a GeoPard alkalmazásban van leírva

Műholdképeken alapuló indexek listája

Minden műholdkép korrigált és megtekintésre, illetve elemzésre optimalizált.

Cikkek a GeoPard blogon

• Növényzeti indexek és klorofilltartalom

• Melyik növényzeti indexet érdemesebb használni a precíziós mezőgazdaságban?

• Hogyan teszi lehetővé a talaj-fényességi index a fenntartható mezőgazdaságot?

• Nedvesség – NDMI index

• Növényzeti index: hogyan használják a precíziós mezőgazdaságban?

A különböző képi nézetek kiválasztása segít jobban megérteni a táblát azáltal, hogy kiemeli a jól fejlett területeket és a növénykelési rendellenességeket. Ezek a nézetek a következők:

1. RGB – Természetes vagy valós színű (piros, zöld és kék).

2. NIR – (alapértelmezett) a nem látható (közeli infravörös) és a látható (piros, zöld) spektrális tartományok kombinációja. Növeli az adatok értelmezhetőségét: a növényzet vörös árnyalatokban jelenik meg, a dúsabb területek élénkpirosak, a talaj pedig a sötéttől a világoszöldig vagy szürkésig terjedő árnyalatokban látható.

3. EVI2 – A továbbfejlesztett növényzeti index (0-tól 2,4-ig) előnyösebb az NDVI-nél a nagy lombkoronasűrűségű táblákon, ahol az NDVI telítődhet. Ez a nézet a növények minden fejlődési szakaszának elemzésére használható.

4. LAI – A levélfelület-index (0-tól 5,86-ig) egy dimenzió nélküli mennyiség, amely a növényi lombkoronát jellemzi. Eloszlása a csupasz talajtól a sűrű lombkoronáig terjed. A csupasz talajtól (indexérték 0) a sűrű lombkoronáig (az indexérték 3,5 vagy magasabb a tenyészidőszak csúcsán) tart, és vöröstől zöldig terjedő színekkel jelenik meg.

5. NDVI – A normalizált különbségű növényzeti index (0-tól 1-ig) jó jelzője a növényállomány egészségi állapotának, és a zöld növényzet eloszlását mutatja. Vannak azonban korlátai ennek a nézetnek a tenyészidőszak elején (amikor a talaj befolyásolja) és a növényzet csúcsán (telítődés). A térképen vöröstől zöldig van ábrázolva.

6. GNDVI – Zöld normalizált különbségű növényzeti index (0-tól 1-ig). Érzékenyebb a klorofillkülönbségre, mint az NDVI, és az elejétől a középső fejlődési szakaszig javasolt a kultúrákhoz. A térképen vöröstől zöldig terjed az eloszlás.

7. IPVI – Infravörös százalékos növényzeti index (0-tól 1-ig). Ez az index funkcionálisan megegyezik az NDVI-vel, de számításigényben gyorsabb.

8. GCI – Zöld klorofillindex (0-tól 7-ig). Ezt az indexet a levelek klorofilltartalmának értékelésére használják, és sokféle növényfajra alkalmazható. Segít a növényegészség mérésében, mivel a stressz alatt lévő növényekben csökken a klorofilltartalom. A térképen világoszöldtől sötétzöldig terjedő eloszlásban jelenik meg.

9. SAVI – Talajhoz igazított növényzeti index (0-tól 1,5-ig), amely csökkenti a talaj fényességének hatását. Leginkább a szezon elején hasznos, amikor a növények elkülönülnek vagy sorokban állnak, és a talaj jól látható, valamint a középső fejlődési szakaszban, amikor a növények még nem érnek össze.

10. OSAVI – Optimalizált talajhoz igazított növényzeti index (0-tól 1-ig). Leginkább viszonylag ritka növényzetű területeken és a korai–középső fejlődési szakaszban lévő kultúráknál használható. Pirosból zöldbe tartó jelmagyarázattal jelenik meg.

11. NDWI – Normalizált különbségű vízindex. A víz és a szárazföld megkülönböztetésére, valamint vízfelületek térképezésére használják. A térképen kék árnyalatokban jelenik meg.

12. WDRVI – Széles dinamikatartományú növényzeti index (-0,6-tól 0,4-ig). Ezt az indexet a növény fiziológiai és fenológiai jellemzőinek kifinomultabb elemzésére használják. Ugyanazokat a sávokat használja, mint az NDVI, de kibővített dinamikatartományt alkalmaz.

13. SBI – Talaj-fényességi index. Jelzője a talaj szervesanyag-tartalmának, a homokos foltoknak és a szikes területeknek, és fontos a talajállapot időbeli változásainak vizsgálatában. A homokos talajok világosabb színük és durvább szerkezetük miatt több fényt vernek vissza, ezért magasabb értéket kapnak a talaj-fényességi indexen. Ezzel szemben az agyagos talajok, amelyekben több a szervesanyag és a nedvesség, sötétebbek, így alacsonyabb értéket kapnak.

14. NDMI – Normalizált különbségű nedvességi index. A növényzet víztartalmának meghatározására használják. Ideális a növények vízstresszének felderítésére. A jobb növényállomány magasabb értékeket mutat. Az alacsonyabb nedvességi indexértékek azt jelzik, hogy a növények a nem megfelelő nedvesség miatt stressz alatt vannak. Értelmezés:

    • (-1; -0,8) Csupasz talaj;

    • (-0,8; -0,2) Majdnem nincs vagy nagyon alacsony lombkoronaborítás;

    • (-0,2; 0) Alacsony lombkoronaborítás magas vízstresszel VAGY nagyon alacsony lombkoronaborítás alacsony vízstresszel;

    • (0; 0,2) Közepes lombkoronaborítás magas vízstresszel VAGY alacsony lombkoronaborítás alacsony vízstresszel;

    • (0,2; 0,4) Magas lombkoronaborítás magas vízstresszel VAGY közepes lombkoronaborítás alacsony vízstresszel;

    • (0,4; 1) Magas és nagyon magas lombkoronaborítás vízstressz nélkül.

15. MSI – Nedvességstressz-index. A nedvességstressz-indexet a lombkorona stresszének elemzésére, a termelékenység előrejelzésére és biophysikai modellezésre használják. Az index magasabb értékei nagyobb növényi vízstresszt, valamint alacsonyabb talajnedvességet és víztartalmat jeleznek. Az index értékei 0-tól 3 fölé terjednek, a zöld növényzetre jellemző tartomány pedig 0,2 és 2 között van.

16. CCCI – Lombkorona-klorofilltartalom-index. A Canopy Chlorophyll Content Index (CCCI) egy kétdimenziós távérzékelési index, amelyet a növény nitrogénellátottsági állapotának becslésére javasolnak. A CCCI a közeli infravörös (NIR) és a vörös spektrális tartományok visszaverődését használja a lombkoronasűrűség szezonális változásainak figyelembevételére, míg a NIR és a távoli vörös tartományok visszaverődéseit a lombkorona klorofilljének relatív változásainak észlelésére használja, amely a nitrogéntartalom helyettesítője.

17. MCARI – A módosított klorofillabszorpciós arányindex a levelek klorofillkoncentrációjára és a talaj visszaverődésére érzékeny. Általában a magas MCARI-érték alacsony levél-klorofilltartalmat jelez. Az MCARI gyengesége az alacsony klorofillkoncentrációk előrejelzésében mutatkozik meg, főként azért, mert a talajjel hatása korlátozza a működését.

18. TCARI – A transzformált klorofillabszorpciós visszaverődési index a CARI-indexek egyike, amely a klorofill relatív mennyiségét mutatja. Befolyásolja az alatta lévő talaj visszaverődése, különösen alacsony LAI-értékű növényzetben.

19. MCARI/OSAVI és TCARI/OSAVI a CARI integrált formái, amelyek jobb linearitást mutatnak a klorofilltartalommal, és ellenállóbbak a levélfelület-indexszel (LAI) szemben. A javulás azért következik be, mert a vörös és NIR visszaverődések helyett a zöld, a vörös és a vörös perem visszaverődéseket használják. Az indexkombinációk a lombkorona klorofilltartalmának becslésére használhatók.